fésűs beépítés
fésűs beépítés: a szalagtelkek leggyakoribb beépítési módja, melynél az egyhelyiségsoros lakóház hosszoldali, általában a telek északi részén, a telekhatárral párhuzamosan, attól bizonyos távolságra (ereszcsurgó távolság) helyezkedik el, és a főbb melléképületek (istálló, ólak, színek) mögötte sorakoznak. Az utcafrontra néző rövid oldal állhat közvetlenül az utcavonalon, vagy attól előkert választhatja el. A fésűs beépítés változata a fűrészfogas beépítés, melyet olyankor alkalmaznak, amikor a telkek nem merőlegesen állnak az útra. A fűrészfogas beépítés abban különbözik az egyszerű fésűs beépítéstőlm hogy a lakóházakat egymáshoz képest előreugratják, vagy a telek hosszanti határai és az épületek nem merőlegesek az utcavonalra, hanem 10–20 fokkal eltérnek attól, miáltal oldalhomlokzatuk egy része is szerepet kap az utcaképben. Az előreugró részen gyakran oldalablakot is nyitnak, ahonnan az utca végigtekinthető. Jellegzetes példája Fertőszentmiklós.
Major Jenő
