fisér: a halkereskedő népi elnevezése. A saját fogású halat árusító halászok mellett már a 15. sz.-ban említik a csak halkereskedelemmel foglalkozókat is. Bár maguk általában nem halásztak, sokan halászmesteri címet viseltek. Egy részük valóban halászból lett kereskedő, mások kizárólag csak ezzel foglalkoztak. A halat bérleteikből és kereskedelem útján szerezték be. Nagy városok halpiacain, sátrakban kádakból árusították az élő halat, amelyet →bárkákban tartottak élve. A nagy harcsákat, tokokat tőkén felvágva árusították. Az Al-Dunáról, az Adriáról és külföldi tógazdaságokból szerezték be az árut a múlt század pesti halkereskedői, ők szállítottak külföldre is. Az élő halat →lajtban, →vonában, bárkában szállították, vagy jegelve, szárítva, sózva. Komárom, Bp., Apatin és Szeged voltak a leghíresebb halpiacok. A tőkeszegény fisérek maguk jártak a halásztanyákra összevásárolni a halat, amelyet lajtban vagy gyékénnyel letakart kocsin jég között szállítottak faluról falura. A halárusítás joga miatt sok vita keletkezett a céhes halászok és a halkereskedők között. – Irod.Herman Ottó: A magyar halászat könyve (I–II. Bp., 1887–88); Takáts Sándor: A bécsi halkereskedők kiváltságai Magyarországban 1328-tól 1714-ig (Magy. Gazdaságtört. Szle, 1902); Solymos Ede: Dunai halászat (Bp., 1965).
Solymos Ede
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.