folklorizmus: a folklórjelenségeknek a hivatásos művészetek részéről történő adaptációja; a →folklorizáció korrelatív fogalompárja. Folklór és hivatásos művészetek közt a kölcsönhatás állandó az utóbbiak egész története folyamán, bár jelentősége, intenzitása koronként, alkotókként változó. Történeti-tipológiai tekintetben két jelentős szakaszát figyelhetjük meg: a művészi termelésnek mint olyannak kibontakozásakor az archaikus folklór a kizárólagos, az egyetlen esztétikai tradíció szerepét játssza; mindenféle hivatásos művészet innen veszi kezdetét. A másik nagy szakasz polgári, majd szocialista társadalmi viszonyok közt jelentkezik, jelentős mértékben társadalmi-politikai indítékú és célzatú, ilyen meggondolásokkal a folklórhoz való tudatos visszanyúlást jelent. A folklorizmus nem képezi a →folklorisztika vizsgálati tárgyát, bár maga a jelenség fontos forráshoz juttatja a tudományt, amelyet saját feladatai megoldása érdekében nem nélkülözhet. – Irod.Ortutay Gyula: Variáns, invariáns, affinitás (Az MTA II. Oszt. Közl., 1959); Dömötör Tekla: Folklorismus in Ungarn (Zeitschrift für Volkskunde No 65., 1969); Voigt Vilmos: Vom Neofolklorismus in der Kunst (Acta Ethn., 1970); Bogatirev, P. G.: Voproszi teorii narodnovo iszkuszsztva (Moszkva, 1971).
Istvánovits Márton
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.