forgó: →gyermekbútor, a kisded járni tanulásának eszköze. Tájnevei: borzsa, forgó-álló, forgójáró, járófa, járórúd, kalinkó, keringölő, linga, sergő. Általában függőleges állású rúdba erősített vízszintes léc, amelyhez a gyermek tartására többnyire vesszőből hajlított káva, esetleg vaspánt vagy szíjkengyel csatlakozik. A rúd rendszerint a mennyezetgerendához erősített, s a gyermek a rúdba kapaszkodva forog körben. – A forgó eredete tisztázatlan, újkori népi használatban Európa nagy részén ismert. Az örményeknél egészen kezdetleges formája él földbe vert cövekhez erősített keresztfával vagy háromszögű kávával. – Irod.Pokrowski, E.: Matériaux pour servir á l’étude de l’éducation physique chez les différents peuples de l’empire russe (Revue d’Ethnographie, 1889); Gönczi Ferenc: Somogyi gyermek (Kaposvár, 1937); Gunda Béla: Néprajzi gyűjtőúton (Debrecen, 1956); Mándoki László: A kisgyermek állni és járni tanulását szolgáló eszközök a Néprajzi Múzeumban (Népr. Ért., 1960); Vyšniauskaité, Angelika: Lietuviu etnografijos bruožai (Vilnius, 1964).
K. Csilléry Klára
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.