franciák
franciák: az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozó újlatin nyelvet, a franciát beszélő, Franciao., Belgium és Svájc területén élő nép. É-Amerikában, különösen Kanadában is zárt közösségben, nagy létszámban élnek. A francia nép a mai Franciao. területén volt római provincia romanizált (kelta) lakosságából és a késő római időkben e területekre betelepült germán eredetű (többek között frank) népesség és nyelv beolvadása révén alakult ki. Népünk kapcsolatai a franciákkal feudalizációnk korai időszakában megindultak. A magyar egyházszervezet kiépítésében, a kolostori élet megteremtésében sok francia vett részt. Hatásuk a gazdasági, társadalmi, politikai életre is jelentékeny volt. Az Árpád-korban városaink polgárai közé is települtek franciák, de némely vidékünkön földműves telepes közösségek is alakultak franciákból, vallonokból. A Mo.-on élő vallonok óhazájukhoz fűződő kapcsolatairól a 15. sz.-ból hiteles okmányok is beszámolnak. Helyneveink között Tálya településnév is francia-vallon eredetű, irtást jelent. Eger környékén, valamint a Tokaj-Hegyalján voltak telepeik, de más borvidékünkön is lehet számot vetni jelenlétükkel. A két kultúra érintkezésében külön fejezetet jelent a reformáció után a kálvini hitújítás mo.-i hatása és kapcsolatrendszere. A 18. sz.-i nagy telepítési hullámokban elszórtan francia telepesek is költöztek Mo.-ra (Bánság). Ezek jelentős része azonban a velük egyidőben érkezett szomszédos német közösségekben asszimilálódott. A 18. sz. végétől Franciao. a polgári forradalom kivívásától más európai országokhoz hasonlóan jelentős nyelvi, kulturális hatást gyakorolt hazánkra is. A 19. sz. folyamán nem volt jelentéktelen a francia nyelvterületen munkát vállalt magyarok száma sem, akik népi szinten is közvetítőivé váltak a francia kultúra, civilizáció eredményeinek. A magyar nyelvben eredetileg a franciák megjelölésére a közelebbi hovatartozást el nem áruló latini, olasz megjelöléseket használták, a középkor végére alakult ki a ’francia’ szó melléknévi értelmű használata.
Filep Antal
