futás, rituális
futás, rituális: → népszokások gyakori → rítuseleme. Funkciója többféle lehet. Gyakori formája pl. 1. a körbenfutás. Akár a → körüljárásnak, a körülfutásnak is célja lehet a → gonoszűzés, a járvány távoltartása, a nyáj mágikus védelme; a féregűzésben, jóslásban is szerepe van a ház körüli futásnak. – 2. A célja lehet az analógiás úton való serkentés: azzal az elképzeléssel, hogy a gyors emberi mozgás a természet erőit, az égitestek mozgását vagy a növényzet fejlődését is serkenti. Délnémet és osztrák területen pl. az álarcos alakoskodók futása a kora tavaszi időszakban a termékenység biztosítását szolgálta; általában a kora tavaszi ünnepkör álarcos alakoskodóinál gyakori az előírt futás. – A keleti egyház lakodalmi szertartásában a fiatal pár az eskető pappal együtt körben fut a templomban. A magyar lakodalmi szokásokban → lakodalmi verseny. – 3. Rituális módon játszódhat le a versenyfutás is, amikor a versenyzők az évszakok vagy az óév és újév képviseletében jelennek meg; a pünkösdikirály-választás formája is lehet versenyfutás (→ pünkösdi királyság). Szerepe van a versenyfutásnak az európai → aratóünnepeken is; rendezhetnek továbbá versenyfutást a holtak tiszteletére is. Ma a futás a tavaszi ifjúsági játékok egyik jellemző mozgásformája, azonban a mai sport- és szórakoztató játékok közül néhány eredetileg mágikus rítus lehetett. – Irod. Spence, L.: Myth and Ritual in Dance. Game and Rhyme (London, 1947).
Dömötör Tekla
