garád: 1. tüskés sövényből, gallyakból, szalmából, trágyából, gizgazból rakott kerítés. Elsősorban a fátlan Alföldön készítettek így kerítést a porták, még inkább a →kertek (→szálláskert), némely nyom szerint települések köré. Gyakori volt a garád mint az →akol, →karám, →szalmakarám és más állattenyésztést szolgáló építmény fala, kerítése is. A garád a különböző szláv nyelvek, valószínűleg a szerb-horvát kerítés, körülkerített hely, istálló, ól jelentésű szavának átvétele. Korábban hasonló jelentése volt a finnugor eredetű, már jórészt kipusztult nyék szavunknak. Elterjedési területe az Alföld, jobbára annak déli fele. – Irod.Szabadfalvi József: Az extenzív állattenyésztés Magyarországon (Műveltség és Hagyomány, Debrecen, 1970). – 2. a kaszálón hosszú sorba összehajtott szénarakás, amelyből a kisebb-nagyobb boglyákat rakják. Ismeretes a garád ebben a jelentésben Nógrád, Hont, É-Heves területén. A Zagyva völgyeben gát, a Szuha-völgyön gerenda, Aggtelek vidékén lánc, Abauj némely részén kócs, kacsal stb. néven ismerik a szénagyűjtés első menetében rakott szénasort (→ még: hurka, →máglya, →petrence). A garád, akárcsak a szénasor többi elnevezése, a tárgy formáját hivatott kifejezni jelentésbővülés révén. – Irod.Paládi-Kovács Attila: A széna takarása a magyar parasztságnál (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1970).
Paládi-Kovács Attila–Szabadfalvi József
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.