görögök

Full text search

görögök: a Balkán-félsziget déli részén, a Jón- és Égei-tenger szigetein, valamint a szomszédos kisázsiai partvidéken az ókor óta ismert, az indoeurópai nyelvcsaládba tartozó nép. A görögség különféle államalakulatai az ókorban a rabszolgatartó társadalom kialakulásával magas szintű urbanizált civilizációt és magas kultúrát teremtettek. Bár a görögök önálló államiságát a római hódítás az ókor végén megszüntette, a középkor elején a Keletrómai Birodalom keretében ismét a görög kultúra egységesítette az eltérő elemeket. A Bizánci Császárságban az európai feudalizmus sajátos despotikus jellegű hatalmi szervezete és sajátos jellegű egyházi organizációja fejlődött ki, amely a Nyugatrómai Császárság területlen működő r. k., latin szertartási nyelvű egyházzal szemben görög, ill. nemzeti szertartási nyelvű autonóm egyházakat hozott létre. A bizánci államot az oszmán-törökök előrenyomulása felmorzsolta. Az újkori görög állam 1830-ban nyerte el függetlenségét. A görögség a magyarsággal a Fekete-tenger térségében a Bizánci Császárság idején még a honfoglalást megelőzően összeköttetésbe került. A bizánci görög források becses adalékokat őriztek meg a honfoglalás előtti és honfoglalás kori magyar népről, katonai, társadalmi viszonyairól. A magyarság körében is híveket szerzett a görög rítusú keresztény hittérítés. Az élénk művelődési, kereskedelmi, politikai és dinasztikus kapcsolatoknak nem vetett gátat a véglegessé váló egyházszakadás sem a 11. sz. közepén. Mo. területére a 15. sz.-tól rendszeresen telepedtek le hazájukból elmenekült görögök. Fontosabb városaink, nagyobb mezővárosaink szinte kivétel nélkül otthont adtak kisebb létszámú görög csoportoknak, így az egykori Mo.-on Brassó, Gyöngyös, Hódmezővásárhely, Karcag, Kecskemét, Komárom, Miskolc, Nagyszeben, Pancsova, Pest, Sopron, Szentes, Tokaj, Temesvár, Újvidék, Vác. Ezekben a kolóniákban többnyire a szerbek, macedonok, cincárok, románok társaságában éltek együtt a görögök vallásuk azonossága alapján. A 17–18. sz.-tól a 19. sz. közepéig sok helyen monopolisztikus helyzete volt a görög kerenkedőknek úgyannyira, hogy a „görög” szó ’boltos’ jelentésben foglalkozásnévvé vált. Belkereskedelmi tevékenységük mellett jelentékeny szerepet játszottak a közvetítő külkereskedelemben is. A Habsburg birodalom és a levantei piacok között részben az ő révükön bonyolódott a forgalom. Nem volt jelentéktelen a mezőgazdasági bérleti vállalkozása sem. A törökellenes felszabadító háborúk után pusztabérlők lettek, különösen nagyállattenyésztéssel foglalkoztak. A mo.-i görögség az újkori Görögo. megszervezéséig és megerősödéséig jelentékeny kulturális missziót is fejtett ki (könyvkiadással, iskoláztatás szervezésével, alapítványokkal). A 19. sz.-tól nagyobbrészt elvándoroltak, kisebb részben mind nyelvileg, mind nemzeti öntudatukat tekintve asszimilálódtak. A görög–magyar kereskedelmi, kulturális érintkezések emlékét bizonyos nyelvjárások (pl. Ny-macedoniai) magyar eredetű vagy magyar közvetítésű jövevényszavai is megőrizték. – Irod. Horváth Endre: Az újgörögök (Bp., 1943); Moravcsik Gyula: Bevezetés a bizantinológiába (Bp., 1966).
Filep Antal

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi