gúnya: az állandó szállással nem rendelkező pásztor, leginkább juhász legfontosabb felszerelési tárgyaiból álló csomagja, amelyet változó szállásaira mindig magával visz. A szó első, 1604-es előfordulásának jelentése: ’batyú, cókmók, Bündel’. A gyalogos, ún. gunyás pásztor,→juhászkampójára vagy botjára akasztja és a vállán cipeli. Ha van szamara, a →tergenyére rakja fel. A gúnyához tartozó legfontosabb tárgyak: eleséges →átalvető vagy →tömlő, →csobolyó, →szolgafa, →bogrács, valamint az időszaktól függően →szűr vagy →suba. A kifejezés és funkciója az alföldi pusztaságon megegyezik, a Kiskunságban gúnyának mondják a juhász ideiglenes állomáshelyét is, ahová csomagjait lerakja. A gúnya szó valamelyik szláv nyelvből került a magyarba. A bolgár gunya és a szerb-horvát gűnj jelentése szűrféle felsőruha, daróc pokrócból készült kabát’. – Irod.Ecsedi István: A Hortobágy puszta és élete (Debrecen, 1914); Béres András: Terelők, terelőeszközök a hajdúsági pásztorok kezén (A Debreceni Déri Múz. Évkve, 1960–61, Debrecen, 1962); Borzsák Endre: A meddőnyáj (Ethn., 1964).
Tergenyés szamár (Debrecen)
Szabadfalvi József
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.