gyík
gyík: Országszerte gazdag hiedelemkör fűződött hozzá. Részint bizonyos természetfeletti tulajdonságokat tulajdonítottak neki (pl. általános hit volt, hogy a megölt gyík – bármilyen napszakban pusztítják el – csak naplemente után múlik ki; göcseji hit szerint → sárkány lesz belőle, ha hét évig nem látja ember; a csádiak azt tartották, hogy fütyüléssel jelzi az elalvó embernek a feléje közeledő kígyót), részint → mágikus tárgyként volt használatos: a → Szent György napja előtt látott vagy megfogott gyík → gyógyító, rontáselhárító (→ rontás elhárítása), szerencsét hozó, jósló erejű. Legnagyobb szerepe a gyógyításban volt. Általános hit szerint Szent György-nap előtt bal kézzel és hüvelykujjal kellett a gyíkot megfogni, hogy kezük alkalmassá váljék → torokgyík vagy más torokbetegségek gyógyítására. Udvarhely m.-i hiedelem szerint az ekkor fogott gyík torkát, állát, nyakát simogatót abban az évben elkerülte a torokgyík, golyva és gégebaj. Érmelléken azt tartották, hogyha valaki Szent György-nap előtt gyíkot fogott és megsimította annak állát, egy évig nem betegedett meg. Szent György előtt fogott gyík levágott farkát hordta a gyermek Göcsejben amulettként. Ugyanitt Szent Györgykor megölt gyíkról itattak vizet háromszor a hideglelőssel (→ hideglelés. A Szent György-nap előtt fogott vagy éppen vetkező gyík kiszárítva a jászolba, vályúba szegezve távoltartotta a bajt, betegséget. Kalotaszegen azt tartották, aki az első gyíkot jobb felől látja, annak „jó dolga” lett, aki viszont bal felől, annak sokat kellett szenvednie az irígyeitől. Tolna megyei hit szerint, aki Szent György-nap előtt megnyomkodta a gyíkot, bármit ültetett, minden megeredt. Általános hiedelem volt, hogy Szent György-nap előtt fogott gyík feje és farka erszényben tartva szerencsét hoz. – Irod. Szendrey Zsigmond: A növény-, állat- és ásványvilág a varázslatokban (Ethn., 1937).
Diószegi Vilmos
