gyümölcskenyér: a népnyelvben gyümölcsös-, körtés-, szemeteskenyér: böjti étel a DNy-Dunántúlon. A mindennapi →kenyér (itt rozskenyér) tésztájába főtt, aszalt gyümölcsöt dagasztva a háztartásban készítik, önálló ételként fogyasztják, főként karácsony hetében. Hasonló étel a 17. sz.-tól kimutatható Mo.-on a mai Burgenland vidékén. Napjainkig igen elterjedt az összefüggő déli német nyelvterületen, a francia nyelvhatártól a szentgotthárdi járásig. Szerepe ott a táplálkozásban és a néphitben igen sokrétű. Elterjedésterületén belül nem készítik minden községben, s ahol igen, ott sem valamennyi parasztcsaládnál. Hazai terjesztésében kimutatható a polgárosodó és értelmiségi falusi rétegek jelentős szerepe. – Irod.Burgstaller, E.: Brauchtumsgebäcke und Weihnachtsspeisen. Ein Volkskundlicher Beitrag zur Österreichischen Kulturgeographie (Linz, 1957); Kisbán Eszter: A gyümölcskenyér és elterjedésének tanulságai (Ethn., 1961).
Kisbán Eszter
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.