hadirokkantvers

Full text search

hadirokkantvers: a népi vers válfaja, sebesülés következtében munkaképtelenné vált férfiak sorsáról szóló, saját szerzésű költemény. A hadirokkantversek a múlt század 60-as évei óta jelentek meg ponyván az ország nagyobb nyomdáiban (Bp., Debrecen, Gyoma, Orosháza, Veszprém stb.). E csaknem százéves termésből azonban keveset őriztek meg a közkönyvtárak. Az ún. szemérmes koldulás egyik módja volt e röplapok személyes árusítása, olykor élőszóbeli előadás (szavalat, ének) kíséretében; maguk a hadirokkantak vándoroltak kisebb-nagyobb körzetben, már a külsejük is elárulta kilétüket (katonasapka, kitüntetés viselése stb.). A legtöbb verselő kilépett a névtelenségből (pl. Bárány Pál rokkant, Fehér József sebesült katona, Máté Sándor nyomorgó munkanélküli), sőt a szerzői öntudat kezdeti jeleivel (pl. vándorköltő, versíró stb. kitételek) is találkozunk. Az egyes művek (pl. Alföldi versek, Magyarország népéhez, Rokkant panaszai stb.), valamint a versek címei (Fogsági élményeim, Sötét éjszakában, A hajnal már hasad, Szerelem és fájdalom stb.) általában hatáskeltőek. Fő téma a hazaszeretet, a háborús viszontagságok, sebesülés, otthon és család, szerelem, különféle panaszok és időszerű kérdések. A sebesülésről nem tudunk meg részleteket (Láng-tengerben jártam, Ott veszett a szárnyam...), gyakori a panasz (Amióta rokkant lettem, Csak fél ember lett belőlem...), hiányzik viszont a társadalmi általánosítás (Milliók meghaltak Meg elnyomorodtak, Mi haszon belőle?...). A múlt századi alkotásokban a kuruc (A nagymajtényi síkon letört a zászló...) és az 1848-as (Mi piroslik ott a síkon távolban?; Hozd el nagy március második idusát!), az újabb versekben a nacionalista szellem kap hangot. Őszintébb mondanivaló a társadalmi panasz (Koldustarisznya, vándorbot; Nem kívánok, földet, házat, De hogy állok, az gyalázat!...) és a szemérmes kérés (Ki mit ad, jó szívvel adja!...). E panaszdalok többségéből is hiányzik a társadalmi általánosítás (Gyászos egy világ ez, boldogságot rabló!...). Panaszosak a családi vonatkozású versek is, a szerző kilétére vonatkozólag azonban ezekből sem sokat tudunk meg (Anyám, ha lát, bú tölti el lelkét; Szegény ember volt az apám, Szegénynek születtem én...). Tartalmi-formai szempontból a különféle társadalmi szatírák a legsikerültebbek (Behozták a luxusadót nálunk, Örömünkbe majd bukfencet hányunk...). Dallam híján a hadifogolyénekek prozódiája gyenge, a rímek sántítanak. A múlt századi költeményeken a népies műdalok, az újabbakon a városi slágerek és kuplék hatása érződik. ( még: énekes koldus, hírvers, história, históriás, koldusének) – Irod. Kóthy Judit: Hadirokkant-versek (Kézirat, Bp., 1970).
Katona Imre

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi