harang: az állattartásban a szarvasmarhára, lóra alkalmazható legnagyobb méretű (200–400 dkg-os) →kolompféleség. (Gyakori nevei még: delleng, dellengő, nagyharang, ladang, gulyaharang.) A harang szó valószínűleg török eredetű, a török–magyar érintkezések legkorábbi szakaszából. Tárgyi emléke a 18. sz.-nál korábbról nálunk nem maradt. Általánosan ismert, de formájában, nagyságában tájanként némi eltérések vannak. Legszebb példányai az Alföldről kerültek elő. A legelőn herélt lóra vagy idős kancára tették. Alkalmazták ökörre, tehénre, kisebb példányát ürü juhra, kivételesen kosra. A haranggal felszerelt állat a falkában vezető szerepet töltött be (vezető harangos, vezérürü), mert a harang hangja összetartotta az állatokat. Néha kószáló, bitangoló természetű állatra is tették, hogy ennek mozgását jobban megfigyelhessék. A harangot céhes vagy céhen kívüli mesterek, kovácsok, kolompárok készítették acéllemezből hajlítással, domborítással, melyet rézzel forrasztottak és futtattak. Ha elkopott, hangját elvesztette. Ekkor az Alföldön ütőjét kivéve, fület ragasztva hozzá →ivóharangot csináltak belőle. A harang felerősítése a jószág nyakára díszes rézcsattal ellátott szíjjal történt. A harang köznyelvi jelentése: templomharang. – Irod.Szabó Kálmán: A jószág jegye és billege Kecskeméten (Népr. Ért., 1932); Márkus Mihály: A jolsvai kolomposok (Emlékkönyv Kodály Zoltán hatvanadik születésnapjára. Szerk. Gunda Béla, Bp., 1943); Ligeti Lajos: A harang mint csörgő, csengettyű és kolomp (Magy. Nyelv, 1968).
Varga Gyula
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.