hármasság: népi alkotások egyes elemeinek, nagyobb tartalmi egységeinek, esetleg egészüknek háromszoros ismétlődése. Eszerint lehet 1. motivikai, 2. epizodikus és 3. szerkezeti hármasság. Az egymást követő részek nem puszta →ismétlések, hanem felsorolást, gyakrabban →fokozást fejeznek ki. A hármasság a népköltészet kedvelt költői eszköze: lírában ritkább, verses és prózai epikában (mesei hármasság) gyakoribb; egyéb műfajokban (tánc, játék, szokás stb.) is megtalálható. – 1. Az egyszerű felsoroló jellegű motivikai hármasság megtalálható a ritmusénekekben (Kötöttem, kötöttem három koszorút: Egyiket kötöttem násznagy uramnak. Másodikat kötöttem vőfély uramnak, Harmadikat kötöttem vőlegény uramnak ...), lírai →balladákban (A búzamezőben háromféle virág: A legelső virág a szép búzavirág, A második virág a szép szőlővirág, A harmadik virág a szép szegfűvirág ...) s főként régi stílusú tragikus balladákban (Ne veresse az esővel, Ne futtassa hideg széllel, Ne süttesse a napfénnyel! – Szép Júlia balladája). Az előzőnél elterjedtebb a fokozó jellegű motivikai hármasság, elsősorban szintén régi stílusú (Mikor kérni gyünnek: hideg borzongasson, Mikor szömre visznek: halál-hideg leljön, Mikor kiküvetnek: ki lögyek terítve! – Bíró szép Istvánné lánya), ritkábban újabb balladákban (Először megütik: leesett a hídra, Másodszor megütik: elállott a szava, Harmadszor megütik: véres volt a foka, A kis balta foka. – Szűcs Marcsa balladája). – 2. Az epizodikus hármasság az epikára korlátozódik. A mesére jellemző a hármas szerkezet: a valódi mesék (→mitikus mese), különösen a →hősmesék és a →tündérmesék rendszerint három testvérről vagy a hősről és két segítőtársáról szólnak. Kalandjaik egyformák, de a két idősebbé (segítőtársé) mindig sikertelen: pl. →Hamupipőke királyfi: a szénakazal megőrzése vagy →Fehérlófia: törpeepizód. A mesemondó a legidősebb testvér sorsát bizonyos fokú részletességgel adja elő, a középső testvérét vázlatosan (vagy azzal a megjegyzéssel, hogy az is ugyanúgy járt, mint a legidősebb), a legfiatalabbét, a voltaképpeni mesehősét pedig egészen részletesen. Nemegyszer előfordul, hogy a továbbiakban a két idősebbről meg is feledkezik. Hármasságról beszélhetünk a mesehősnek nemcsak személyével, hanem cselekedeteivel kapcsolatban is. Vándorútja során előbb a Nap, majd a Hold, végül a Szél (Csillagok) anyját keresi fel vagy előbb a Csillagokat, majd a Holdat, végül a Napot elrabló hét-, tizennégy, huszonnégy fejű sárkányt győzi le. A hármasságot némely mesemondó annyira jellemzőnek ítéli, hogy olyan esetben is alkalmazza, amikor ez nem indokolt: pl. a →sárkányölő vitéz típus egyes változataiban a hősnek szintén három más-más kutat elfoglaló sárkányt kell legyőznie. Itt a hármasság anorganikus, nem illeszkedik szervesen a cselekmény menetébe, pusztán egyetlen motívum háromszori ismétléséről van szó. Ismerünk meséket, melyek egyetlen hármas tagolású motívumsorból állnak (→elkárhozott királykisasszony, az: AaTh 307; →papucsszaggató királykisasszonyok, a: AaTh 306), ez azonban a magyar mesekincsben viszonylag ritka. Gyakoribbak az olyan formák, amelyekben a hármas motívumsor ellentétes sorrendben megismétlődik (→Égitestszabadító), s rendszerint még további hármas tagolású motívumok is illeszkednek hozzá. A hármas tagolású motívumcsoportok az egyes típusokon, változatokon belül még különböző kombinációkat alkotnak, vagy összeépülnek a →kettős szerkezettel (pl. →jó és a rossz lány, a meséje). A kezdő és záró motívum és a mesekeret a hármas szerkezeten kívül, ahhoz csak vékony cselekményszállal kapcsolódva helyezkedik el. Az epizodikus hármasság a balladában is előfordul (Görög Ilona, Kerekes Izsák, Kőmíves Kelemen, Rákóczi kis úrfi). – (→ még: strófaismétlő ballada) – 3. A szerkezeti hármasság többféle: kisebb műfajoknál tartalmi-formai →ritmust biztosít (Régen volt – soká lesz – vagy talán sohasem), egyébként az →előadás menetét tagolja (kezdő és záró rész, tárgyalás), amely a mesében, balladában elmaradhat, a →históriában a fokozatos építkezést szolgálja.
Katona Imre–Kovács Ágnes
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.