hejgetés, urálás: a moldvai magyar falvak óév-búcsúztató →köszöntő szokása, nevét a →regösének refrénjével szokták kapcsolatba hozni; urálásnak is nevezik. Szereplői a falu legényei, köztük a hégető vagy uráló, aki a szöveget mondja és a →bikát kezeli, egy dobos, aki adományokat gyűjt, egy furulyás és egy ostoros. Esetleg csengettyű és kereplő is szerepel az együttesben. Többnyire lányos házakhoz járnak. A szöveg a búza élettörténetét mondja el a vetéstől kezdve a kész kenyérig. A refrén felszólítja a legényeket, hogy csattogtassák az ostorokat, s kiáltsák: hahó, hahó. A szokás román megfelelőjében valódi ekehúzás (→ekehúzás, rituális) is előfordulhat, a kísérőszöveg szintén a búzakenyér létrejöttét mondja el epikus formában. – Zeneileg hangszerjátékkal együtt előadott deklamálás. Legzeneibb mozzanata a furulya és dob játéka. A furulya kis hangterjedelmű, gazdag ritmikájú giusto dallamot játszik (motívumok, ill. sorok füzére), a dob ennek ritmusához alkalmazkodik. A deklamálás felfokozott, hangos kiabálás, a szövegfrázisok végének hanglejtése emelkedő. A prózai szöveg tartalmilag adott nyugvópontjainál felszólítás után az összes résztvevő hangos hej, hej kiáltása s a hangszerek zeneietlen lármázása következik. A hejgetés zenei adatainak feldolgozása és a párhuzamos román műfajjal való összehasonlítása csak most van folyamatban (Domokos Pál Péter kutatásai). – Irod.Kallós Zoltán: Hejgetés Moldvában (Népr. Közl., 1958); Dömötör Tekla: Népi színjátszás Európában (Bp., 1966).
Dömötör Tekla–Szendrei Janka
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.