hetedik gyerek: a magyar néphit →természetfeletti erejű személye. Szerencsés volt, mindent tudott, a jövőbe látott. Meglátta a földbe rejtett kincset (→kincs) általában hét, Szarvas vidéki hit szerint tizenegy és huszonegy éves korában, ill. addig, amíg szűz. Acéltükörre vagy hüvelykujjának körmére nézett: Szilágyságban a két hüvelykujj körmét előbb kristályüveggel megkaparták, azután általános hit szerint fehér mákolajjal, néhol szentelt olajjal, ill. gyíkolajjal megkenték, háromszéki szokás szerint még lepedő alá is bújtatták, és a körmöket egymás mellé téve, azokon át merőn a földre nézett. Udvarhelyen azt tartották, hogy ez csak akkor sikerülhet, ha a hetedik gyerek jámbor, nem káromkodó; szalontai hiedelem szerint, ha virágvasárnap született. Az egész nyelvterületen hitték, hogy sikeresen gyógyít. Kinyomkodta a csömört, derékfájáskor a lefektetett beteget lábbal megtiporta, hát-, nyak-, vállfájáskor ecetes vizes kézzel megnyomogatta, meghúzogatta, dörgölte, masszírozta, a hóttetemet (porckinövést) megvágta, szétnyomogatta, kivált ha vakkörme volt bal keze kisujján; a →szemverés ellen sikeresen készített szenes vizet. A szemfájást a Bakonyban úgy is gyógyították, hogy a beteg ingnyakába piros cérnával a hetediknek született asszonnyal varrattak néhány öltést. Ha a hetedik gyerek foggal született, a palócok szerint barboncás (→garabonciás), a sárrétiek szerint →táltos lett. – Irod.Szendrey Zsigmond: A nép élő hitvilága (Ethn., 1938).
Diószegi Vilmos
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.