homlítás: szőlőszaporító (→szőlőszaporítás) és tőkeifjító eljárás. A 16. sz. ismeretes nyelvi megjelölése. Az egész magyarlakta területen ma is ismert. Műveléstechnikai és történeti szempontból két módszert takar: 1. a 16–18. sz.-ban a szőlőtőke föld alá →döntését jelentette (elsősorban Tokaj-Hegyalján). – 2. A 19. sz.-ra vonatkozó gazdasági és néprajzi irodalom tanúsága szerint egységesen a →bujtás eljárását jelölték vele, a szőlővesszőket bújtatták föld alá. A változás oka valószínűleg abban keresendő, hogy a szőlővesszők föld alá húzása kevesebb idő- és pénzráfordítást igénylő munka volt, s az öreg tőkék döntéssel történő ifjítását mellőzték. – Irod.Bakos József: Nevelésügyi és művelődéstörténeti adatok egy XVIII. századi diákalbumban (Egri Pedagógiai Főisk. Évkve, 1959); Vincze István: Szőlőművelés és eszközei a borsodi Hegyközben (Népr. Közl., 1960); Kecskés Péter: A szőlő telepítésének hagyományos és újabb eljárásai a Mátraalján (Egri Múz. Évkve, 1968).
Kecskés Péter
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.