horvátok
horvátok: délszláv nép, a magyarság DNy-i szomszédja. A horvátok az 5–6. sz. fordulóján más déli szláv törzsekkel együtt vándoroltak mai hazájukba. A horvát fejedelemség a 10. sz.-ban királysággá szilárdult, majd 1102-től 1918-ig a magyar királysággal személyi (perszonál) unióban volt. Ma Horváto. Jugoszlávia egyik szövetséges köztársasága. 1910-ben Mo.-on (Horvát-Szlavóno.-gal együtt) 1 833 162, Horvát-Szlavónia nélkül 194 808 horvát anyanyelvű lakos élt. A mai Mo.-on 1960-ban 25 262-en vallották magukat horvát anyanyelvűnek. A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének becslése szerint 80–85 000-en vannak. A mai Mo.-on élő, déli szláv nyelveket beszélő lakosságot a jól elkülönülő → szerbek és → szlovének kivételével általában horvát etnikumúnak tartják, jóllehet néhány etnikai csoportjuk eredete még nem pontosan tisztázott. Nagyobb csoportjaik: 1. A → bunyevácok. Feltehetően a 17. sz.-ban költöztek el régi hazájukból, Dalmáciából és Hercegovinából. Baja környékén, É-Bácskában élnek. – 2. A → sokácok. Valószínűleg korábbi hazájuk Bosznia és Hercegovina, ahonnan a 16–17. sz.-ban jöttek el. Baranya megye mohácsi, pécsi, siklósi és Bács-Kiskun megye bajai járásában laknak. – 3. A rác-horvátok. Bátya, Dusnok, Érd, Ercsi és Tököl helységekben laknak. – 4. A gradistyei vagy Ny-mo.-i horvátok. A szerb-horvát nyelv „čakavstiná”-nak nevezett nyelvjárását beszélik. A horvát tengermellékről származnak. Falvaik a 16–17. sz.-ban földesúri jobbágytelepítéssel keletkeztek Ny-Mo.-on, D-Morvao.-ban és Alsó-Ausztriában. Többségük ma Ausztria Burgenland tartományában él. A mo.-iak a soproni, a mosonmagyaróvári és a szombathelyi járás 15 községében laknak. – 5. A → bosnyákok. A pécsi járás kilenc községében találhatók. – 6. Muraközi horvátok. A szerb-horvát nyelv „kaj”-nyelvjárását beszélik. Mo.-on Zala megye nagykanizsai és letenyei, Somogy megye csurgói járásának 7–8 határ menti községében élnek, ahová a szomszédos Muraközből vándoroltak be. – 7. Dráva menti horvátok. Somogy megye barcsi és Baranya megye siklósi járásának 10–12 községében laknak. – Irod. Urosevics Daniló: A magyarországi délszlávok története (Bp., 1969); Sarosácz György: Magyarország délszláv nemzetiségei (Népi Kultúra – Népi Társadalom, VII., 1973).
Kósa László
