ikerfalvak
ikerfalvak: azonos alapnevet viselő, falukettőződéssel létrejött szomszédos települések. Többségük a 13–14. sz.-ban alakult. Mo. minden vidékén megtalálhatók. A falvak megkettőződésében vagy többszöröződésében nagy szerepe volt a földesúri osztozkodásnak. Az új falu állhatott a régi határában vagy azon kívül. Néhol egész falubokrok jöttek létre azonos alapnévvel. Pl. a Gömör m.-i Hanva nemzetség szállásföldjén a 13. sz.-ban 12 Hanva nevű falu alakult ki. A falvak közös neve utal települési kapcsolatukra. – Az ikerfalvak alapneve mellé kerülő megkülönböztető jelzőknek típuscsoportjai különíthetők el. Gyakoriak a Nagy és Kis jelzők (Nagyoroszi-Kisoroszi, Nógrád, ill. Pest m.). Ezek a térbeli és lélekszámbeli terjedelmen kívül legtöbbször utalnak a települések egymáshoz viszonyított korára is. Az Ó és Új megkülönböztetés valamivel ritkább (Ófazekasvarsánd–Újfazekasvarsánd, v. Arad m.; Ógyalla–Újgyalla, v. Komárom m.). Igen nagy számban fordul elő a földrajzi különbségekre és térbeli elhelyezkedésre utaló Alsó és Felső jelző (Alsóbalog–Felsőbalog, v. Gömör m.; Alsószölnök–Felsőszölnök, Vas m.) Vegyes nemzetiségű vidékeken legtöbbször a népnév alapnévhez kapcsolásával tettek különbséget az ikerfalvak között (Magyarlápos–Oláhlápos, v. Szolnok–Doboka m.; Magyarkimle–Horvátkimle, v. Moson m.). Megkülönböztetésként feltüntették az alapnév mellett a rendi állapotot, leginkább nemesi (Nemeskürt–Hidaskürt, v. Nyitra, ill. Pozsony m.) jelleget. Gyakran azt a körülményt jelezték, hogy az illető település s másik hasonló nevűvel szemben templommal (Kápolnásoláhfalu, Szentegyházasoláhfalu, v. Udvarhely m.), vásárjoggal, malommal, híddal, toronnyal (Hidasnémeti–Tornyosnémeti, Borsod-Abaúj-Zemplén m.), várral rendelkezett. – Az alapnévhez ragasztott jelző kezdetben körülírás jellegű közszó volt. Hosszú idő alatt fejlődött csak tulajdonnévvé. – Irod. Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon IX–XV. sz. (Bp., 1966).
Bárth János
