Illés: az Ószövetség egyik legnagyobb prófétája. A r. k. és ortodox egyház is szentként tiszteli. Életét a Királyok második könyve (III. 16. 27–IV, 2, 12) örökítette meg: a király bálványimádása miatt évekig nem esik eső, de az ő könyörgésére mégis megered. Az Úr forgószélben, tüzes szekéren elevenen ragadja az egekbe. A zsidó, keresztény, sőt mohamedán apokrifoktól ihletett néphagyomány szerint ő dobálta le a kevély angyalokat az égből, sőt villámaival azóta is célozza őket, meg a gonosz embereket. Az idők végezetén az Utolsó Ítélet hírnökeként majd ő jelenik meg a földön és legyőzi az Antikrisztust (→eszkatológikus mondák) – Illés tisztelete alighanem bizánci, részben bogumil közvetítéssel honosodott meg középkori hazánkban. Névünnepe (júl. 20.) táján a szegedi nép esőt várt, de a hit szerint a nagy nyári viharokat, az égiháborút is ő támasztja, mert még most is csatáz a sátánnal. Már előre készül erre a küzdelemre, mindig kérdezgeti az égiektől, hogy mikor van a nevenapja, de eltitkolják előtte. A középkor epikai közvagyonából merített ruszin, (ukrán), torockói magyar, továbbá szlovén hagyományban Illés mesehősként is föltűnik. A D-cseho.-i műhelyekben →tükörkép formájában készült Illés képeket a D-alföldi magyarok is vették. – Irod.Kálmány Lajos: Világunk alakulásai nyelvhagyományainkban (Szeged, 1893); Székely, Stephanus: Bibliotheca Apokrita (Freiburg, 1913).
Bálint Sándor
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.