kanásznóta, kondásnóta: a pásztordal válfaja, a kanászok életéről, érzelmeiről szóló, általuk énekelt dal. Nem választható el a →kanásztánc-nótától; a tánchoz való szoros kötődése révén a szövegek többnyire vidámak, olykor drasztikusak. Csak tematikailag hasonlítanak a többi →pásztordalhoz, különben tartalmi-formai szempontból eléggé elkülönülnek. A foglalkozás lenézett volta ellenére sem hiányzik a kanásznóták közül a vetélkedő (Hortobágyon víg a kondás...), kérkedő (A kondás is fenegyerek...), melyek összefonódhatnak a viseletről (Megismerni a kanászt cifra járásáról, Tűzött-fűzött bocskoráról, tarisznyaszíjáról...), a fegyverként és tánceszközként forgatott kanászbaltáról (Úgy megforgatnám a baltám, Kondástáncot járnám, babám; Uccu, kanász, a gyepen baltájával játszik...) szóló dalokkal, sőt a hasonlóan játékos-drasztikus szerelmi dalokkal is (Árokparton a kondás babájával játszik...). Életmódjukat illetően az erdei makkoltatást szövik dalba leggyakrabban (Felment a kondás a fára, Makkot ráz a korgó nyájra; Kicci szőke, kicci barna, Ki az erdőre a makkra!...). Állataikat nem ábrázolják oly szeretettel és emberszerűen, mint a többi pásztor, de ők is becézik (Árpa is van, makk is van, Majd meghízik a kis kan; Hízzál, kucukám, nőjjél nagyra!; Mikor kicsi fiú vótam, A malacér majd meghótam...), és ha →párbeszédet nem is folytatnak vele, de szólnak hozzá (Ne korogj, manganyáj, Nem menünk még haza!...), dalaik első sorai pedig legtöbb esetben velük kezdődnek (Túr a disznó a réten, csak a füle látszik...). A jószág elvesztése kisebb gond, inkább tréfálkoznak vele (Bujdosik a disznó kilenc malacával, Utána a kanász üres tarisznyával...), s e dalok nem fonódnak össze a →betyárdalokkal. (→ még: csikósdal, →gulyásdal, →juhászdal)
Katona Imre
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.