kántorböjt: az esztendő bizonyos időszakában a hét három napján: szerdán, pénteken és szombaton megtartott →böjt. Eredete a kereszténység első századaiba nyúlik vissza, amikor a keresztények a hét két napját, szerdát és pénteket Krisztus szenvedésének emlékére böjttel ülték meg. A két naphoz még a vasárnap vigíliája, a szombat kapcsolódott. A kántorböjtök idejét II. Orbán pápa 1095-ben állapította meg. E szerint a kántorböjtök ideje a →nagyböjt első hetének, →pünkösd hetének, a szeptember 14-ét és →Luca napját követő hét szerdájára, péntekére és szombatjára esik. A kántorböjtök példájára a nép körében gyakorlattá vált, hogy az esztendő minden hetének szerdáján, péntekjén és szombatján böjtöt tartottak. Ez a heti háromnapos böjt a századforduló táján a r. k. falvakban még általános volt, de csak a húsételtől való tartózkodást jelentette. Ez a magyarázata annak, hogy parasztságunk étrendjében ezeken a napokon csak a levesek és a tésztafélék kaptak helyet. A →népi hitvilágban a böjtökhöz is különböző hiedelmek fűződtek. Többfelé élt pl. az a képzet, hogy aki ezen a három napon vagy más meghatározott napokon a böjtöt következetesen megtartja, előre értesül halála napjáról.
Manga János
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.