katartikus rítusok <gör. ’tiszta’ szóból>: tisztító jellegű →rítusok, ill. rítuselemek. Egy részük →naptári ünnepekhez kapcsolódik, más részük az emberi élet egyes fordulóival (→átmeneti rítusok) kapcsolatos. A gazdasági életben elsősorban az állattartásban játszanak szerepet. A katartikus rítusok fő eszközei: víz, tűz, füst, vessző, zöld ág. A víz tisztító, gyógyító és termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja a vízzel kapcsolatos cselekményeknek. Jelentősége lehet a víz származási helyének is (pl. kútvíz, esővíz, szenteltvíz, harmat, szent kút vize stb.) vagy a beléhelyezett →mágikus tárgyaknak. A vízzel való cselekvés módja lehet: behintés, locsolás, mosdás, →fürdés, vízbe dobás stb. Kiemelkedő szerepe van a víznek a →húsvéti ünnepkörben: →nagypénteki mosakodás, →húsvéti locsolás; de →újév, →vízkereszt, →Szent György napja, →nagyszombat, →pünkösd is alkalmai a vízzel való megtisztulásnak, →egészségvarázslásnak emberek, állatok számára egyaránt. Fontos szerepe van a víznek a →farsangi ünnepkörben is: a →kiszehajtás rítusának katartikus jellege is van. Az emberi élet egyes szakaszaiban főként gyógyító célzattal szerepel a víz különböző formában (fürdés). Megkülönböztetett jelentősége van az első fürdővíznek (→fürösztés) és az utolsónak: a halott lemosásának, a temetésről visszaérkezők mosakodásának (→halál). A →tűzgyújtással kapcsolatos katartikus rítusok legjelentősebbje a nyári napfordulón gyújtott →Szent Iván-i tűz. A népszokásokban tisztító gonoszűző (→gonoszűzés) célzattal szerepel a tűz farsangkor, amikor szalmabábú formájában égetik el a telet (→téltemetés); a húsvéti ünnepkörben ilyenek a →Pilátus-égetés vagy Júdás-égetés, a →húsvéti határjárás alkalmával gyűjtött máglyatüzek. Az emberi élet egyes szakaszaiban is szerepel a tűz gyógyító, tisztító célzattal; lehet ilyen jellege pl. a →lakodalmi tűznek is. (→ még: tűz) A →füstölés, →vesszőzés, valamint a lármázás (→zajkeltés) egyéb jelentésük mellett sok esetben tekinthetők katartikus rítusoknak is. A katartikus rítusok között kell megemlítenünk az önmegtartóztatást és a →böjtölést is. – Irod.Szendrey Zsigmond: A magyar népszokások ősi elemei (Ethn., 1940); Heiler, F.: Erscheinungsformen und Wesen der Religion (Stuttgart, 1961).
Tátrai Zsuzsanna
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.