kékmutatás
kékmutatás: a régi jogi gyakorlatban azt az eljárást jelentette, amikor a sérült a testén véraláfutásos foltot eredményező megverés nyomait (kékség) hatósági személynek bemutatta és arról igazolást kért. A népnyelvben némely helyen a szóhasználat ma is jelentkezik abban a szólásmódban, hogy „úgy megverlek, hogy megkékülsz!” vagy a „kékverés” kifejezésben. – Irod. Eckhart Ferenc: A földesúri büntetőbíráskodás a XVI–XVII. században (Bp., 1954).
Tárkány Szücs Ernő
