kelence, körméhes, méhkert: négyzet, ritkábban kör alaprajzú, paticsból, boronafalból, deszkából vagy nádból épített, 2–3 m magas, ajtóval ellátott, zárt méhes. Belül a falak mentén 1–3 sorban polcok futnak körbe, ezeken állnak a fa →köpűk, gyékény-, szalma-, ill. vesszőkasok (→méhkas). A falon, a polcokat tartó padok felett zsindellyel, szalmával vagy náddal fedett, kb. 1 m széles tető húzódik körbe. A kelencén belül kis udvar van. A kelencéről első adatunk 1462-ből származik. A 17. sz.-ban ismeretes volt az ÉK-i Kárpátokban (Munkács, Huszt, Makovica, Sárospatak, Szerencs). Említik a 18. sz.-i méhészkönyvek is. Elterjedési területe elsősorban a Kárpát-medence ÉK-i területe, a szatmári és a beregi síkság és Erdélynek az előbbiekkel határos vidéke (Szilágyság, Kalotaszeg). Nyomai megtalálhatók a Nagysárréten és a Nagykunságban is. A kelence általában a lakóházak melletti kertekben volt elhelyezve. A szatmári Erdőháton és a Szamosháton az 1950-es években bontották le a legutolsókat. Nevét Kaba (Hajdú-Bihar m.) mellett határnév is őrzi. A kelence elnevezés elsősorban a történeti forrásokban, Erdélyben és az ÉK-i Kárpátokban volt ismeretes, Szatmárban méhkert, méhes, körméhes a neve. A kelence szó bizonytalan eredetű, legvalószínűbb szláv származtatása (kolna, kolnica ’Wagenschoppen, kocsiszín’). – Irod.Takáts Sándor: Rajzok a török világból (I–III., Bp., 1915–17); Szabadfalvi József: Méhészkedés a szatmári Erdőháton (Ethn., 1956).
Szabadfalvi József
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.