kéregdíszítés
kéregdíszítés: a lágy nyírfakéregből formált → sótartó doboz díszítése. A díszítmény elsősorban magából az összeállítás technikájából adódik. – 1. Az edényke oldalfalát képező kéregszalag két végét zegzugosra vágják, hogy miután az ovális fát fenéknek és tetőnek megfelelően körbehajlították, az egymásba tolás után tartósan összezáródjon. A végek kimetszése alkothat egy vagy több nyelvet, ezek eltérő alakúak lehetnek; egybekapcsolás után a rajzuk geometrikus mintát ad. Az oldalfal felületére gyakran karcolt vagy beszurkált díszítés kerül, rendszerint mértanias mintával, esetleg áttört mintázatú kéregköpeny. – 2. A sótartó fala egyetlen kéregszalagból készül, mely az edény kerületénél 5–6-szor hosszabb. Fokozatosan elkeskenyedőre szabják és mindkét szélét teljes hosszában kicsipkézik. A fa fenéknek megfelelően körbetekerik a szalagot úgy, hogy a doboz középen hordószerűre vastagodjon. Az egymásra rétegződő sávokat faszegekkel rögzítik. Előfordul, hogy a középre kerülő keskeny pántot díszítés céljából sötétebb színű kéregből vágják ki. Néha a tetőre is kéregborítást tesznek, az oldalfalhoz hasonlóan kivitelezve. – A kéregdíszítés az Alföld kivételével az egész magyarlakta területen kimutatható. Maga a kéregmunka igen régi, prehisztorikus eredetű. A magyar kéregdíszítéssel rokonítható, a dobozkák összeillesztéséből adódó díszítések a néprajzi anyagban elsősorban az északi területeken találhatók meg, többek közt a finnugor rokonnépeknél, így a finneknél, cseremiszeknél, osztjákoknál. Tekintetbe véve a magyar kéreg szó finnugor eredetét is, feltehető, hogy a kéregdíszítés a magyar népművészet legrégebbi rétegebe tartozik, és lényeges vonásaiban a finnugor együttélés korának művészi gyakorlatát fejlesztette tovább. – Irod. Viski Károly: Díszítőművészet (A magyarság néprajza, II., Bp., 1941–43); Valonen, N.: Geflechte und andere Arbeiten aus Birkenrindenstreifen unter besonderer Berücksichtigung finnischer Tradition (Kansatieteellinnen Arkisto, IX., Helsinki, 1952); Krüger, F.: Divagaciones sobre formas primitivas de saleros y de objetos afines (San Sebastian, 1962); Hofer Tamás: Az Álattartás Gyűjtemény. A Néprajzi Múzeum 1962. évi tárgygyűjtése (Népr. Ért., 1963); Kerecsényi Edit: Kéregedények a Thury György Múzeumban (Ethn., 1970).
K. Csilléry Klára
