kerítőháló: kenderfonalból, az 1950-es évektől szintetikus fonalakból, fent parás ínnal, lent ólmos ínnal ellátott, 80–600 m hosszú, 3–6 m mély háló. Húzóháló, nagyháló, öregháló néven is ismerik. Két végén villás végű vagy egyenes rúd az apacs vagy istáp, tégla, kő vagy vassúlyozással. Folyóvízi szerszám, melyet 3–8 halász kezel, a →kerítőhalászat eszköze. A hálót ladikról vetik be, a kijáró véget – miután a hálót félkörívben a vízbe vetették – ugyanarra a partra hozzák vissza, s kezdik a kerítőháló kiszedését. A laptáros és a kormányos a parás inat, a két legény az ólmos inat, az inasok a léhést szedik a partra. Az egyszerű kerítőhalászatot rekesztéssel is szokták kombinálni, mikor kifeszített →őrhálóra halásznak (sleppelés), vagy magát a kerítőhálót használják rekeszhálónak is (→lesháló). A halászat végeztével a kerítőhálót több darabra bontják, hogy könnyebb legyen a szárítás a tericsplaccon (→tericsfa). Ma már nem használatos a viza- vagy pipolaháló, amely csak annyiból különbözött a mai kerítőhálótól, hogy vastagabb zsinórból, inslégből kötötték, hogy a több mázsás vizák erejének is ellenálljon. – Irod.Herman Ottó: A magyar halászat könyve (I–II., Bp., 1887–88); Jankó János: A magyar halászat eredete (Bp.–Leipzig, 1900); Solymos Ede: Dunai halászat (Bp., 1965).
Solymos Ede
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.