khász város: a török hódoltság területén szultáni vagy főtiszti birtokként kezelt település. A khász városokat jövedelmük alapján jelölték ki az illetékes török tisztviselők, az évi százezer akcse (50 akcse = 1 magyar forint) jövedelmet meghaladó települések közül. Az ilyen birtokok, különösen a szultáni kézben levők, lényegesen kedvezőbb helyzetben voltak, mint a hódoltság egyéb birtokai, falvai. Speciális körülményeik folytán a →Háromváros népe a khász városok között is kiemelkedő előnyöket élvezhetett, adóikat maguk szedték, önállóan szogláltatták be, igazgatási, igazságszolgáltatási kérdésekben szélesebb körű autonómiájuk volt, nem tartózkodott területükön török tisztviselő stb. A khász birtokok, a khász városok a késő középkori mezővárosi polgárság hagyományait teljesítették ki a 16–17. sz. erősen megváltozott körülményei között. Fontos szerepük volt tágabb környezetük lakosságának átmentésében, mint nagy reliktumok a 18. sz. eleji újranépesedés erőtartalékai lettek, és az idegenből telepedők számára útmutatást adtak a helyi mezőgazdasági lehetőségek hasznosítására. A felszabadító háborúk alatt s az azt követő katonai és ellenreformációs akciók során egyes népes khász városokat, mint pl. Tolnát felszámolták, kontinuus lakosságát elűzték, többségük azonban megmaradt. Később mint szűkebb vagy tágabb környezetük központjai a paraszti műveltség integrálódási központjaivá váltak. – Irod.Káldy-Nagy Gyula: A magyarországi török adóösszeírások (Bp., 1970); Káldy-Nagy Gyula: Harács-szedők és ráják. Török világ a XVI. századi Magyarországon (Bp., 1970).
Filep Antal
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.