kibecslés, kibecsültetés
kibecslés, kibecsültetés: A földesuraknak törvényes joga volt, meghatározott keretek között, a jobbágyat telkéből kitenni, kibecsültetni. Kibecslésre általában a következő okokból került sor: 1. Ha a földesúr híjával volt → külső teleknek vagy → belső teleknek, ily módon tehetett rá szert, akár saját maga, akár örököse számára. Ezt nevezik kurializációnak. – 2. Ha a jobbágy önhibájából vagy önhibáján kívül alkalmatlanná vált a földesúri és közterhek teljesítésére. – 3. Ha a földesúr a jelenleginél tehetősebb jobbágyat akart valamelyik telekre ültetni. – A kibecslést törvény szerint csak a jobbágy házának és minden befektetésének megtérítése után lehetett eszközölni. A majorsági gazdálkodás térhódításának időszakában gyakori volt az allodium kibecslések útján történő növelése. (→ még: majorság) – Irod. Maksay Ferenc: Parasztság és majorgazdálkodás a XVI. századi Magyarországon (Bp., 1958); Varga János: Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban 1556–1767 (Bp., 1969).
Török Katalin
