kisasszony: a magyar →népi hitvilág, →természetfeletti lénye, tulajdonképpen →kísértet. Megjelenési formája mindig fiatal lány (néha 3–4 fiatal lány vagy menyecske), rendszerint „úri” ruhában. Viselkedése különböző – táncol, tapsol, táncra hív, szekérre ül –, aki tiszteletlenül beszél róla, álmában meggyötri; kincset őriz. Nyugtalan lélek (elátkozott grófnő, öngyilkos stb.). Bizonyos rokon vonásokat mutat a →szépasszonnyal. Különösen Erdélyben keveredik a két hiedelemalak képzete, amennyiben a női kísérteteket hol így, hol úgy nevezik. A kisasszony hiedelmét csupán ÉK-Mo.-ról és szórványosan Erdélyből ismerjük, noha a kisasszonyhoz hasonló, →tündérszerű lények a nyelvterület egyéb pontjain is ismertek. A kisasszony →hiedelemmondái: a) Istállóban háló legények tudomást szereznek arról, hogy éjjel bejön hozzájuk a kisasszony, hegedül, dalol. Egyikük táncolni akar vele. A kisasszony megfogja (megtáncoltatja). Tánc közben a házak tetején repíti a partnerét. A legény erejét elveszti, megbetegszik. – b) A határ bizonyos részén jár a „taknyos kisasszony”. Éjjel lovat legeltető pásztor előtt megjelenik, orrából takony lóg, kulcsot ráz, kacag (Bodrogköz, Nyírség). – c) Egy legény tiszteletlenül, hetvenkedve beszélt róla. Álmában addig gyötri, amíg meg nem fogadja, hogy ilyet nem mond többet. – d) Vízen járók szekerére ül, a szekér elnehezedik. Eltűnik, majd újra megjelenik. A megkísértett személyek fején megemelkedik a kalap – ti. hajuk az égnek áll. Ökrök fújtatnak. – e) Csupán megjelenik. Éjjel haladó szekér előtt elsétál, a lovak erre nem mozdulnak. – f) „Fejetlen kisasszony”. Egy árokparton kidőlt fánál kísért, ugyanis arra akasztotta fel magát. Feje elvált a törzsétől, fejetlenül kísért, fejszével fenyegeti az arrajárókat (Garam mente). – g) „Kövesdi kisasszony” kincset őriz. Amikor ki akarták ásni a kincsét, először egy kutya jelent meg, majd maga a kisasszony. Szél támadt, a kincsásók elmenekültek (Tarcal és környéke). (→ még: kincs) – Irod.Benkóczy Emil: Garammenti mondák (Ethn., 1908); Balassa Iván: Karcsai mondák (UMNGy, XI., 1963); Dobos Ilona: Tarcal története a szóhagyományban (Bp., 1971).
Nagy Ilona
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.