Kiskunság

Full text search

Kiskunság: Bp. déli előtere és Szeged között, a Duna–Tisza közén átlósan elhelyezkedő nagytáj. Nevét a területén a tatárjárás után letelepedett kunokról, ill. a hódoltság megszűnte után szervezett önálló (1876-ig fennállott) közigazgatási egységről (Jászkun kerület) kapta. Középkori lakossága a 16. sz.-ra megmagyarosodott és magas szintű paraszti kultúrát fejlesztett ki. A hódoltság a népesség pusztulását, elmenekülését és nagyarányú keveredését idézte elő. A 18. sz. elején mindössze öt nagyobb helysége létezett: Kiskunlacháza, Kunszentmiklós, Szabadszállás, Fülöpszállás, Kiskunhalas. A Kiskunság pusztáinak újratelepülésében az egykori kun előzményű reliktumok baranyai és más K-dunántúli települőkkel is kiegészült ref. lakosságán kívül a Jászság r. k. népessége is részt vett egészen a 19. sz.-ig (Kiskunfélegyháza, Kiskundorozsma). Különösen a jászkun redemptio után (1745) gyorsan megerősödtek mezővárosi jellegű közösségei, amelyekben jelentős extenzív állattartást tett lehetővé a pusztabérletek rendszere, részben ennek következményeként alkalmazták a szálláskertes településrendszert. Később az intenzívebb növénytermesztés, kertkultúra révén tanyás gazdálkodás fejlődött ki és népesítette be a korábbi szántóterületeken kívül az állattartó pusztákat is. A mezővárosi paraszttársadalmat sajátos közösségi rendje, polgárosuló műveltsége jellemezte. Jelentős központjai voltak a ref. lakosságú Kiskunhalas és Kunszentmiklós, valamint a r. k. népességű Kiskunfélegyháza. Ref. népessége őző nyelvjárású, a r. k.-ok között gyakori az északi kapcsolatokra utaló ún. palócos nyelvjárási elem. Újabban helytelenül szinte az egész Duna–Tisza közötti területre kiterjesztetten használják a Kiskunság megnevezést. – Irod. Gyárfás István: A jászkunok története (I–IV. Kecskemét–Bp., 1870–1885); Tálasi István: A Kiskunság népi állattartása (Bp., 1936); Papp László: A kiskunhalasi tanyatelepülés kialakulása (Népr. Ért., 1940); Papp László: Kiskunhalas népi jogélete (Bp., 1941); Nagy Czirok László: Pásztorélet a Kiskunságon (Bp., 1959); Tálasi István: Kiskunság (Bp., 1977).

Szélmalom (Kiskunfélegyháza, Bács-Kiskun m.)

„Kiskun madonna”. Mária a gyermek Jézussal. Faragott és festett fa. (Bács-Kiskun m.) Kiskunfélegyháza, Kiskun Múzeum
Filep AntalKósa László

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi