kólya: fedeles és mindenekelőtt utazásra, személyszállításra való könnyű, többnyire négykerekű jármű. Egyéb elnevezése: borított kocsi, bőrös kocsi, csuhadár-szekér. Valamilyen ernyővel lefedték, de nem mindig függesztették fel a karosszériáját, tehát a középkori kólyák még nem voltak →hintók. A hintó különben ebből a négykerekű, forgó elejű könnyű járműből alakult ki a 15. sz.-ban. A kólyák oldalait nem →lőcsök támasztották, hanem →rakoncák. Alvázuk ugyanolyan volt, mint a →szekereké: volt →nyújtójuk és olykor →juha is a rúdszárnyakon (→szekérágas). A kólyák azonban nem az egyrúdú →talyigák, hanem a kétrúdúak („villás rúdúak”) összeszerkesztése révén lettek négykerekűek. A kétkerekű kólyák is kétrúdúak voltak. A kólya tehát nem tartozott a magyar szekerek szerkezetének elterjedési területébe. A Kárpát-medencében azonban erősen hatott rá az itteni szekér szerkezete, átvette annak az alvázát, de a lőcsöket többnyire nem. A kólya oldalai is görbék voltak, de enyhén homorúak, és jellemzőjük volt, hogy derekuk (→szekérderék) keskeny, ám hosszú volt, ellentétben a →kocsival, amely széles és rövid derekú. A jármű kólya neve még a 17. sz.-ban is élt, de akkor már kiszorulóban volt, s felfüggesztett és hintónak nevezett karosszériájú változatát használták. Szerepe nagy részét pedig a kocsi vette át. Fedele, amely bőrből vagy veres skarlát posztóból készült, még sokáig használatban maradt a kólyák átalakult változatán, a →bőrös kocsikon. – Irod.Tarr László: A kocsi története (Bp., 1968).
K. Kovács László
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.