kölyűs kendertörő: kétkarú emelő módjára működő eszköz, amelynek középtájon alátámasztott karjára állva a testsúly helyzetének váltakozásával hozzák mozgásba ütőjét. A mozgó kar ütőfelülete és amire rácsapódik, barázdásan kiképzett. Magyar nyelvterületen megtalálható az Ipoly és a Sajó közti dombvidéken, a Duna–Tisza közén és a D-dunántúli területeken. Ezenkívül használják még a mo.-i elterjedési területhez kapcsolódóan Szlovákiának déli középső részén, valamint Horváto.-ban és Szerbia északi, északnyugati részén. Európa más részein nem fordul elő. A kölyűs kendertörőnek több helyen kenderküjű, törőküjű, külü, a D-Dunántúlon zupu, zupáló, Hevesben és Borsodban általában bitó a neve. A magyar nyelvben kölyű szavunk honfoglalás előtti török eredetű, eredetileg „nagy mozsár” jelentésű. A kölyűs kendertörő szerkezete alapján az eurázsiai földműves kultúráknak a kézi famozsárból kialakított terményhántoló, terményzuzó napjainkig használt szerszámából származik (→lépőkölyű), amely később K-Európában rostpuhító funkciót is kapott, végül pedig a Kárpát-medencében speciális →kendertörővé alakult. Az átalakítás – hosszabb folyamatként a 15–17. sz.-ban – a magyarság kenderkészítő gyakorlatában ment végbe. – Irod.Ébner Sándor: A kendermunka népi szerszámai Magyarországon (Népr. Ért., 1927).
Szolnoky Lajos
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.