konyhaberendezés: a tárolásra és ételkészítéshez szolgáló konyhai bútorok és a konyhában tartott főzőeszközök, edények együttese. A speciális konyhabútor kibontakozását a parasztház több sejtűvé válása, a konyhának a lakószobától való különválása tette lehetővé. Ez Mo. középső részén a hódoltság előtt már megtörtént. Ahol a 19. sz.-ban is a lakóhelyiségben főztek még, a konyhaberendezés szerepét lényegében a fal menti támlátlan →pad (palócoknál: tűzlóca, vízlóca, Szatmár m.-ben: mosogatópad), ill. a fölötte felaggatott és alatta raktározott edények, eszközök töltötték be. A konyhában részben tároló funkciója volt a beépített tüzelő →padkának. Valódi konyhai bútor Mo.-on korábban általában kevés volt, ezek többsége →asztalosbútor. Legfontosabb a konyhaszekrény (→pohárszék), a →vizespad és a szabad kéményes konyhák bolthajtásának külső vagy belső falán elhelyezkedő fazéktartó →polc. A parasztkonyhába asztal általában csak a 20. sz.-ban került, de többnyire itt állt az →asztalszék. A konyhákban a szobaberendezéshez fogható, országos érvényű kötött rend nem alakult ki, bár a konyhaberendezés elrendezésmódja falunként, kistájanként meglehetősen egyező. A füsttelenített, ill. szabad kéményes konyhában teret kapott a díszítés is, főleg szimmetrikus, ritmikus rendben csoportosított tányérokkal. – Irod.Kardos László: Az Őrség népi táplálkozása (Bp., 1943); Sergő Erzsébet: Rákospalota népi táplálkozása (Népr. Közl., 1964); Ilia Mihály–Juhász Antal: Tápé története és néprajza (Tápé, 1971).
K. Csilléry Klára
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.