kónyi verbunk: a Rábaköz legelterjedtebb, egytételes →körverbunk-típusa, amelyet névadó faluján kívül mintegy tíz helységből (Szany, Sobor, Rábaszentmiklós stb.) ismerünk. Mint reprezentatívabb táncforma a két világháború között háttérbe szorította a korábban általánosabb →karéjt. Az egyes falvakban járt változatainak közös vonása a motívumkincs rokonságán kívül a tánc felépítésében érvényesülő azonos szerkesztési elv. Ez nyilvánul meg a zenei és koreográfiai egységek egymáshoz viszonyított eltolódásában és kiegyenlítődésében, továbbá a motívumpárok összetételét variáló építkezésben. Kónyán járt változatában a kis kört tágító indítást (1. motívum) követi a négy dallam terjedelmű nagyobb szerkezeti egység (szakasz), amelyben két jobbra-balra forduló motívum (2–3. motívum) aa, ab, ba, bb összetételben alkot motívumpárokat. A „taps-bemérés”-ből és tapsos csapásolóból álló (4. motívum) középrész után a körív mentén haladó mozgások (5–6. motívum) zárják a táncot. – Irod.Réthei Prikkel Marián: A magyarság táncai (Bp., 1924); Molnár István: Magyar tánchagyományok (Bp., 1947); Pesovár Ernő: Három körverbunk (Táncműv. Ért., 1970); Martin György: Magyar tánctípusok és táncdialektusok (I–III., Bp., 1970).
Kónyi verbunk táncírása
Pesovár Ernő
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.