kultusz <lat. ’művelés’>: egy vallási rendszer →rítusainak összessége, az a társadalmilag szabályozott forma, melyen keresztül a hívők és a közösség hitrendszeréhez tartozó istenség (ill. természetfeletti lények vagy erők) közti kapcsolat megvalósul, tehát egy közösség és a „természetfeletti”-nek tartott lények és erők egymáshoz való viszonyának társadalmilag rendezett gyakorlati formája. A szabályozott kultusz részei a rituális cselekmények, a szentnek tartott szó, hely és idő, tárgyak, valamint a rituális cselekményeket végrehajtó személyek. – Egy valláson belül több kultusz is kialakulhat, pl. helyi kultuszok, melyekben a természetfelettit főleg a szentnek tartott helyeken tisztelik. Források, ligetek, hegyek lehetnek a kultusz helyei, vagy pedig az ember által készített épületek, tárgyak körül alakul kultusz. Nemek, korcsoportok, foglalkozások képviselői is alkothatnak külön kultikus közösséget. A kultusz megalapítását primitív fokon éppúgy, mint a dogmatikus vallásokban, magának az istenségnek (ill. ősöknek, kultúrhéroszoknak) tulajdoníthatják: az aetiológiai elbeszélések szerint az istenek, szentek jelölték ki, hol és hogyan tiszteljék őket. A kultusz szabályozhatja az élőknek az elhunytak, ősök iránti magatartását is (→halottkultusz, →őskultusz). A keresztény egyházak kialakulásuk során a régi „pogány” kultuszok sok elemét magukba olvasztották, átértékelték. Más elemek viszont a →népszokásokban néha „színjátszássá” szelídülve maradtak fenn, pl. a maszkos →alakoskodások jó része régi kultuszok emlékét őrzi. Azokat az elemeket, melyeknek átértékelése nem volt lehetséges, a kereszténység →varázslásnak minősítette. – Hazánkban leginkább a r. k. egyház adott lehetőséget a vallásos kultusz népi formáinak kialakítására. Bár a r. k. liturgia gondoskodik az istentisztelet egyöntetűségéről, a megengedett kereteken belül helyi kultusza alakulhat ki pl. egy-egy szentnek. Kegyképek, búcsújáróhelyek is külön kultusz tárgyaivá lehetnek. Néha spontán egyéni kezdeményezésből is alakul ki népi kultusz, pl. gyógyító erejűnek tartott források mellett, látomások nyomán stb. – Irod.Bálint Sándor: Népünk ünnepei. Az egyházi év néprajza (Bp., 1938); Manga János: A hasznosi tömegpszichózis. (A búcsújáróhelyek és a „hasznosi csoda” összefüggései) (Ethn., 1962).
Dömötör Tekla
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.