kuriális jobbágy: →majorsági földön vagy nemesi telken (→kuriális telek) lakó és gazdálkodó →jobbágy. A kuriális jobbágy kiváltságos helyzetben volt a jobbágyság más rétegeivel szemben, mert a használatában levő nemesi tulajdonjogú föld után nem fizetett állami adót (→rovásadó). A 18. sz.-tól censualista, taksás (→taksa) névvel is illették a kuriális jobbágyot, amennyiben a birtokában levő majorsági birtok után elsősorban vagy kizárólag állandó nagyságú pénzszolgáltatást fizetett. A földesúri adózásnak ez a módja jelentette kiváltságos helyzetük másik lényeges vonását. A nem nemes kuriális népességet s ezen belül a kuriális jobbágyot is az →úrbérrendezés során vagy kihagyták az összeírásból, vagy →zsellérként vették számba őket. Egy ezzel ellentétes folyamat is lejátszódott, amennyiben a legkülönbözőbb okok miatt az úrbérrendezésből kimaradt jobbágyokat, zselléreket automatikusan kuriálissá minősítették. Így akár azért, mert ténylegesen allodiális birtokon éltek, akár azért, mert kimaradtak az úrbérrendezésből, a földesúrral magánjogi viszonyba kerültek, s mint ilyenekre a jobbágyfelszabadítás vagy egyáltalán nem, vagy csak számukra nagyon kedvezőtlen feltételek mellett vonatkozott. (→ még: majorsági zsellérfalu, →cselédfalu) – Irod.Szabó István: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből (Bp., 1948); Varga János: A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái 1767–1849 (Bp., 1967).
Török Katalin
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.