kvintváltás: transzponáló szerkezeti elv, melynek alapján a dallamstrófa két szakaszból áll: a második nem más, mint az elsőnek egy kvinttel lejjebb való megismétlése. Az eljárásmódra népzenénkben Kodály és Bartók lett figyelmes; Kodály foglalkozott vele behatóan egy sor feltűnően egyező magyar és cseremisz dallammal kapcsolatban. Ezek a szerkezetet tiszta pentaton rendszerben és oly számos típusban valósítják meg, hogy a jelenséget a két népzenecsoportra különösen jellemző sajátságként kell számon tartanunk. A kvintváltás különben úgyszólván a világ minden táján jelentkezik, főként részlettranszponáló formában (pl. a strófa 2. és 4. sora van kvintviszonyban), ill. olyan csökevényes fázisban, ahol a kvintviszony már csak a sorok zárlataiban vagy egy-egy fordulatában ismerhető fel. A kvintváltásnak csak látszólag ellentétpárja az a szerkezet, melyben a dallam 1. sora vagy közvetlenül, vagy a későbbiekben egy kvinttel magasabban ismétlődik meg (AA5A5A, AA5BA); a kvintviszony a kvintváltás ereszkedő szerkezetével szemben nem emelkedő, hanem íves szerkezetet teremt, ill. nyitó és továbbvivő szerepű, mint a középkori monódia (→egyszólamúság) típusaiban. – Irod.Szabolcsi Bence: Népvándorláskori elemek a magyar népzenében (Ethn., 1934); Kodály Zoltán: Sajátságos dallamszerkezet a cseremisz népzenében (Pécs, 1935); Papp Géza; Über die Verbreitung des Quintwechsels (Studia Musicologica, 1966).
Rajeczky Benjamin
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.