láz: szénatermő tisztás, rét, főként a hegyi területeken. Az ÉK-i Kárpátokban a 13–14. sz.-tól kezdődően láznak nevezték a természetes rétképződményeket és a szénatermesztés céljából irtott tisztásokat egyaránt. A láz korai szláv kölcsönszó nyelvünkben, amely az északi és az erdélyi magyar nyelvjárásokban egyaránt elterjedt. A láz napjainkban földrajzi névként él. DK-Dunántúlon ’beltelek’ jelentésben ismeretes. Szlovákia egyes vidékein (Zólyom, Gyetva) az erdei tisztásokon, →irtásokon létesített szórvány-településeket, tanyákat is láznak nevezik. E jelentése a magyarba is átkerült. – Irod.Gunda Béla: Földrajzi megfigyelések az Ormánságban (Földr. Közl., 1938); Györffy István: Magyar falu – magyar ház (Bp., 1943); Márkus Mihály: A bokortanyák népe (Bp., 1943); Belényesy Márta: Az állattartás a XIV. században Magyarországon (Népr. Ért., 1956).
Paládi-Kovács Attila
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.