legelőbér, fűbér: a legelőhasználat bére, amelyet rendszerint az állatok tulajdonosa fizetett a legelőtulajdonosnak. Ritkábban – pl. vállalkozó típusú juhász által létrehozott, szervezett →esztena esetében – a pásztorgazdaság, szállásgazdaság szervezője fizette. Előfordult, hogy községi vagy közbirtokossági legelő közbirtokosai is fizettek legelőbért, amely a legelő fenntartására, adójának fedezésére szolgált. A legelőbért általában a legeltetett állatok száma szerint adták, számosállatban számolva. Máskor a bérlet adott területre szólt, az állatok számának meghatározása nélkül vagy csak globális meghatározásával (pl. nyáj). A középkorban széltében elterjedt – főleg a Kárpátok vlach pásztorainál – a földesúri erdőkben, havasokon való legeltetésnek naturáliákban (állati termékekben, sajt, vaj) fizetett bére. A legelőbért újabban rendszerint pénzösszegben határozták meg. A középkori szokásjog alapján a 19. sz. végéig a vásárra hajtott állatok a közutakon és közlegelőkön egy éjjel legelőbér nélkül is legelhettek.
Földes László
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.