magisztrátus: 1848-ig a szabad királyi és →mezővárosokban a lakosságot képviselő →külső tanács és →belső tanács végrehajtó szerve. A magisztrátus illetékessége a város területén belül minden ügyre és – az egyháziakat kivéve – minden személyre kiterjedt mind rendészeti, mind igazságszolgáltatási tekintetben. Szervezeti felépítése és ügyintézése a 16. sz. óta fokozatosan alakult ki. Élén a főbíró, mint a belső tanács elnöke állott; helyettese a fürmender (népszószóló), a külső tanács elnöke volt. A magisztrátus alárendelt hatóságai a területi elv alapján választott utcakapitányok, tizedesek és tízházgazdák voltak (→utca); a céhtagok igazgatását a céhek elöljárói, a céhmesterek intézték. Az ügyintézés rendszeressé válása óta (18. sz.), az igazgatási és gazdasági szakfeladatokat részint a belső tanács által választott vagy időről időre megbízott fizetett alkalmazottak végezték. A magisztrátus írásbeli teendőit a nótárius intézte, az adószedést a perceptor, a város bevételeit biztosító bormérés, serfőzés, mészárszék, vám és rév jövedelmeinek kezelését a →borbíró, a →sörbíró, a →székbíró, a vásárbíró(→vásárbíróság) és a révbíró látták el. – Irod.Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Bp., 1946).
Balogh István
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.