magyarok a Balkánon: a középkori Mo. a 14–15. sz.-ban érdekkörébe vonta a Szávától, Dunától és a Kárpátoktól D-re eső területek egy részét mintegy 100–200 km-es sávban. Ezeken hűbéres tartományokat, bánságokat szervezett (ozorai, macsói, sói, szörényi bánság). A bánságokba került magyar katonaság emlékét ma is igen sok népmonda és helynév őrzi É-Boszniában és É-Szerbiában. A török hódoltság alatt rabszolgának vitt magyarokból több falu keletkezett a Balkánon, elsősorban Bulgáriában, ahol nyelvüket elfelejtve, nevüket és származástudatukat még a 20. sz. első felében is őrizték. A 18. sz. második felében megindult Horváto.-ba vándorlás idején a Száva jobb partjára, Boszniába is kerülhetett kevés magyarság. Valószínűleg ezekről ad hírt a határokon kívüli magyarok iránti érdeklődés kezdetén Rumy Károly a Tudományos Gyűjteményben (1818. V.). A múlt század végén a Bánságból ÉNy-Bulgáriába költözött német és szlovák telepesekkel kevés magyar is kivándorolt. – Irod.Szilády Zoltán: Bulgária (Bp., 1931); Han, Verána: Az anyagi művelődés magyar eredetű emlékei Dubrovnikban (XV–XVI. század) (Népr. Ért., 1966); Filipovic, Milenko S.: A magyarok az észak-boszniai és az észak-szerbiai néphagyományban (Műveltség és Hagyomány, 1968).
Kósa László
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.