matyó cifraszűr: a három matyó faluban: Mezőkövesden, Tardon és Szentistvánon viselt →szűr. Alföldi kunsági formája volt. Készülhetett Mezőkövesden is, de a miskolci, egri, tiszafüredi szűrszabók is gyakran árulták szűrjeiket a mezőkövesdi vásárokon. Ami a matyó szűr szabását illeti, 1900 után – feltehetően a debreceni szűrök hatására – nyakas formában, tehát kis felálló gallérral is készült. Ezek a szűrök már nagyobb gallérúak és szélesen szegettek voltak. A felálló gallérú szűrt vak nyakas formában is csinálták. – A matyó cifraszűr díszítménye az 1870-es, 80-as években különféle színekkel varrott virágokból állt. 1900 körül ebből a tarkaságból az egyszínűség kétféle változatban honosodott meg: a szűrök egy részén az eleinte tarka virágokon elhatalmasodott a vörös szín, úgy hogy végül a leveleket is vörössel hímezték. Mezőkövesden kívül főleg Szomolyán és Bogácson viselték. Csillagos szűrnek is nevezték ezt a fajtát az elejére hímzett csillagról. Az egyszínűvé válás másik útja az uralkodó fekete szín a szűr egész díszítésén. Kezdetben kávébarna volt a hímzés, de lassan feketévé vált. Ilyen fajta szűröket a szomszédos Mezőcsát, Kisgyőr és Cserépfalu kálvinista lakosai a matyóknál már valamivel korábban is hordtak. – Irod.Györffy István: Magyar népi hímzések. I. A cifraszűr (Bp., 1930).
Gáborján Alice
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.