menetdal, menetelőnóta
menetdal, menetelőnóta: a katonadal válfaja, zárt alakulat lépéstartását elősegítő és mozgását ritmikus formába szervező énekelt induló, amely a szolgálati idejüket töltő katonák életéről szól. A menetdal voltaképpen a → kaszárnyanóta fegyvernemek feletti válfaja; zenei megfelelője az → induló, mely alkalmanként pótolhatja is. A menetdal volt mindig kitéve a legtöbb idegen és kincstári hatásnak, ez volt a legváltozékonyabb is, ugyanakkor közösségi jellegénél fogva egy adott időpontban a leginkább egyöntetű. A rendszerint vegyes összetételű alakulatokban egy jobb → előénekes intonált, és a legénység a dal elsajátításáig soronként követte. Szokás volt a soronként 2–4 ütemnyi szünet, amelyet esetleg hangosan számoltak (-Szárnya, szárnya, kaszárnya teteje, -egy, kettő, három, négy- Benne van a legények eleje ...); játékból prózai szavakkal toldották meg a sorvégeket (pl. -galambom; -mitől, te?...), ritkábban kánonban énekeltek, esetleg terceltek is hozzá. A menetdalok többsége egyszakaszos, a sorok szótagszáma viszont nagy: 10–18 között váltakozik, leggyakrabban 10 és 12. A hosszabb sorok általában felszaporított szótagszámúak (-El kell menni katonának, édesanyám, jaj, de nagyon messzire! -Esik eső, szép csendesen esik, tavasz akar lenni...), a szótagszám-szaporulat lehet dallamcsere következménye (-Re-ce-ce, nem vagyok én kapitány...). A menetdalok egy része ún. civil nóta ((-Alma a fa alatt, nyári piros alma...); a katonaéletről szólók kétarcúak: panaszos vagy vidám hangon énekelnek a kiképzésről és az otthonról. A panaszok általános jellegűek (-Esik eső, esik, kis szuronyom ázik, Jeges a fegyverem szíja, galambom, gyönge kezem fázik...) és rendszerint összefonódnak a szerelmi dalokkal (-Arról alul kéken beborult az ég. Az én rózsám most írja bús levelét...). A menetdalok fő mondanivalója a szabadság és a leszerelés (-Lesz még nekem direkcióm más is: A szegedi vasútállomás is; -Százados úr, jól vezesse századját: Hazafelé vegye a menetirányt!...). A vidámabb hangvételű menetdalok között kevés az igazán népi ihletésű (-Arra alá a távolba csipkebokor látszik, Mellette az öreg honvéd szépen masírozik...), nagyobb részük szintén szerelmi vonatkozású (-Mikor megyünk, mikor megyünk A nagy gyakorlótérre, Nincsen kislány, barna kislány, Ki utánunk ne nézne! -Százados úr, de arra tartson, Amerre a kis angyalom áll az utcasarkon!...). (→ még: katonadal)
Katona Imre
