mesterségtánc: fogalomkörébe olyan – különböző típusú és eredetű – táncokat utalhatunk, amelyeknek neve, kísérődallamának szövege vagy koreográfiája valamely mesterségre utal. Ezek közül csupán a →bodnártánc az egyetlen, valódi mesterségtánc, amely a nyugati céhes ipar hagyományaival, német közvetítéssel került hozzánk (céhtánc). Előfordulnak emellett olyan – szintén nyugati eredetű – polka jellegű, kötött szerkezetű, kétrészes páros táncok, amelyekben a kovács (der Schmied) vagy suszter (Suszterpolka) (kovácstánc, susztertánc) munkáját utánzó pantomimikus gesztusok páros forgással váltakoznak. Ezek elsősorban a hazai németség táncai, de tőlük néhol (Bukovina) a magyarság is átvette. Néhány férfitáncba is szövődhetnek alkalmilag jellegzetes mesterség-utánzó motívumok vagy gesztusok. A tánc analógiás képzettársítás, utólagos népetimológia útján kapta nevét olykor mesterségre utaló nótaszövegéről. A K-európai eszközös ügyességi, ill. pásztortáncok (→eszközös táncok, →ügyességi táncok) egyik jellegzetes motívuma a Dunántúlon és a Kiskunságban gyakran takácstánc néven önállósul, ugyanis a láb alatt átkapkodott sapka, kendő vagy seprű mozgása a szövőszék vetélőjének mozgására emlékeztet. A tánchoz gyakran takács-csúfoló dalszöveg is kapcsolódik. A bakonyi svábok ugyanezt kéményseprőtáncnak (Rauchfangkehrertanz) nevezik (→söprűtánc). A Felső-Tisza vidéki pásztorok és cigányok különböző munkaeszközeikkel (balta, teknővájó fejsze, kapocska, rézműves üllő) járt →botolóiban (→baltás tánc) néha szintén előfordulnak ács-, teknővájó- és kovácsmunkát utánzó mozzanatok. A rézműves, szegkovács cigányok kalapáló mozdulatait utánzó gesztusok olykor megjelennek az alföldi és erdélyi →cigánytáncokban, továbbá a gyimesi csángók (→csángó táncok) férfitáncaiban. – Irod.Seemayer Vilmos: Adatok népi táncaink ismeretéhez (Ethn., 1935); Wolfram, R.: Die Volkstänze in Österreich und verwandte Tänze in Europa (Salzburg, 1951); Kaposi Edit–Maácz László: Magyar népi táncok és táncos népszokások (Bp., 1958).
Martin György
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.