métháló: méretben és formailag a →marázsahálóval rokon, az →állítóhalászat eszközei közé tartozó úszó háló. A súlyozás nélküli, könnyű hálóra 50–60 cm-enként felkötött háromszögletű cötkénypótákat (lat. Euphorbia palustris, „mocsári kutyatej” szárából hajlított úszókat) nem kifeszített zsinórra fűzik fel (mint a marázsánál), hanem egy ágas fára (métfa) előzetesen felszedve úgy eresztik csónakról a vízbe, hogy a háló szabadon lebegjen, a cötkények ui. a víz színén tartják. Az úszó halat ugyanúgy fogják meg benne, mint a marázsahálóban. A méthálót csak Tápéról (Csongrád megye) ismerjük (jelenléte ma már itt is – csakúgy, mint Kecskemét környékén – inkább a marázsa szinonímája). Korábban viszont szélesebb körben elterjedt lehetett. – A szót már 1585-ben szótározták (nyilván téves jelentéssel: sagena: varsa, avagy met ’Fischernetz: Schleppnetz, Zuggarn, Stellnetz’), s a 18. sz.-tól az Alsó-Tisza vidékén mind gyakrabban említik az oklevelek egy kevésbé gazdaságos állóvízi halászszerszám neveként. Jankó János a métháló típusú úszó hálókat mind az orosz, mind az osztják halászat jellemző eszközeiként írta le. A mét szó ugor eredetére hivatkozva mégis az ugor korig vélte visszavezethetőnek a magyar méthálót. A szó etimológiája azonban bizonytalan (ugor eredet csak akkor fogadható el, ha eredetileg ’hálóféle’, ill. ’hálót kivetni’ jelentésű nomenverbum volt), így – figyelembe véve szélesebb körű európai elterjedését, valamint Mo.-on a marázsahálóval való egymásra hatás lehetőségét – Jankó eredeztetése erősen kétséges. – Irod.Herman Ottó: A magyar halászat eredete (Bp.–Leipzig, 1900); Szilágyi Miklós: Halászat (Tápé története és néprajza, Tápé, 1971).
Métháló: 1. a háló füle egy vékony kötél, 2. cötkénypóta
Szilágyi Miklós
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.