mezei munkás, agrármunkás, földmunkás, mezőgazdasági munkás: termelőeszközökkel nem rendelkező →agrárproletár, aki rendszeres mezőgazdasági bérmunkából próbálta magát fenntartani. 1945 előtt agrárnépességünk számbeli többségét képezte; a mezei munkásság csoportján belül pedig →vándormunkások voltak túlsúlyban. A mezei munkások egymásba fonódó foglalkozási csoportokra oszthatók, ezek között az elszegődés időtartama, a bérezés formája, a szakosodás mértéke stb. szerint lehet őket megkülönböztetni. Az állandó (szerződéses, kötött) mezei munkás leghagyományosabb típusa a gazdasági →cseléd: az uradalmi béres naponta ismétlődő, állandó munkára szegődik, családjával együtt él a nagybirtokon és háztartást is vezet. Munkakörük szerint különül el foglalkozása és bérezése, amelyben legtöbb a természetbeni →kommenció, kevesebb a pénzbér. A gazdacseléd egyedül szegődik, bennkosztos, minden adódó munkát elvégez. Átmeneti típust képviselnek a vegyes mezei munkák elvégzésére szegődött →summások, akik →bandákban dolgoznak kettős felügyelet alatt, bérezésük is vegyes. Meghatározott munkára vették fel a hetest, →hónapost, hordóbetyárt. Az →aratómunkások és →cséplőmunkások többnyire meghatározott terményrészért dolgoztak, míg a mennyiséggel nem mérhető munkákat (kapálás, permetezés, egyelés stb.) időbéres napszámosok (→napszámosmunka) végezték. Ezek közül táji körzetek és a munkamegosztás szerint néhány szakosodott foglalkozás (→kertmunkás, →szőlőmunkás stb.) is kialakulhatott. – A mezei munkás a szocializmusban a munkásosztály részévé válik, s az állami és erdőgazdaságok, valamint a gépállomások szakmunkásai zömmel az ő soraikból kerülnek ki. (→ még: agrármozgalom, →agrárpártok, →mezőgazdasági bérmunka) – Irod.Kiss Lajos: A szegény emberek élete (Bp., 1955); A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848–1914 (I–II., szerk. Szabó István, Bp., 1965).
Katona Imre
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.