misztériumjáték
misztériumjáték: 1. a misztériumvallásokban az istenek és hősök cselekedeteinek dramatizált megjelenítése; – 2. a r. k. vallású európai népek vallásos színjátéka a középkorban; – 3. tágabb értelemben az európai népi színjátékok vallásos tárgyú csoportját is misztériumjátéknak szokták nevezni. – A misztériumjáték műszó, egyes neolatin nyelvet beszélő népeknél használták a középkorban, etimológiája bizonytalan; vagy a lat. ministerium, vagy a gör. müsztérion szóból származtatják. – A középkori misztériumjáték a városi polgárság műfaja, tárgyát bibliai történetek és a szentek élettörténete képezi, apokrif evangéliumokból, legendákból is merítheti tárgyát. A francia nyelv megkülönböztette a bibliai tárgyú misztériumjátékot és a szentek élettörténetét színre hozó mirákulomot, az angolok viszont a középkori vallásos színjátékot általában mirákulumnak (miracle play) nevezték. – A magyar kutatók a 19. sz.-ban kezdték keresni a magyar nyelvű középkori misztériumjátékot, s ekkor irányult a figyelem a paraszti betlehemes játékokra (→ betlehemezés), mert azt remélték, hogy ezek segítségével sikerül majd rekonstruálni az eltűnt középkori magyar misztériumjátékot. Ez a tudományos meggondolás késztette Gyulai Pált arra, hogy a Magyar Népköltési Gyűjtemény új folyamának első kötetét betlehemes játékok közzétételével kezdje. A 15. sz.-tól itáliai típusú féldramatikus passiószövegek szép számmal maradtak ránk: s van arról is tudomásunk, hogy a 16. sz.-ban írtak már magyar passiót, azonban a legrégibb magyar passiószövegek 18. sz.-iak, karácsonyi és úrnapi misztériumjátékaink egy századdal régebbiek. Különösen Csíksomlyón virágzott a 18. sz.-ban a misztériumjáték. Paraszti misztériumdrámának nevezték a betlehemes játékokat, → paradicsomjátékokat, → Zsuzsánna-játékokat és → Heródes-játékokat is. – Irod. Kardos Tibor–Dömötör Tekla: Régi magyar drámai emlékek (I–II., Bp., 1960).
Dömötör Tekla
