Molnár Anna, elcsalt feleség

Full text search

Molnár Anna, elcsalt feleség: régi stílusú ballada. Témája: egy idegen (katona) elcsalja az asszonyt férje és gyermeke mellől. Az erdőben lepihennek. Fejük fölött a fán akasztott lányokat lát az asszony, sírni kezd. A férfi küldi, másszon fel a fára, de az asszony szabadkozására ő indul el. A lent hagyott karddal az asszony hirtelen megöli, felveszi ruháját és elindul haza.
Elvevé a fényes kardját,
Csak lecsapá gyenge nyakát,
Felvevé a dolományát,
Felgombolá fényes kardját.
Otthon a férj a síró gyermekkel nem ismeri föl, de bevallja, megbocsátana neki. Amíg borért jár, az asszony megeteti síró fiát, és a visszatérő férjnek fölfedi kilétét.
Mónár Anna, szép menyecske,
Kigombolá dolományát,
Felvevé a kicsi fiát,
Megszoptatá kicsi fiát.
Először 1863-ban jelent meg, és a Kőműves Kelemenné balladával együtt a Vadrózsa-pör elindítója volt. Az összehasonlító kutatás azóta feltárta, hogy a Molnár Anna ballada elemei egész Európában ismertek. A ballada első része, az önmagát megmentő asszonyról, a kékszakáll mondához kapcsolódik. Az idillszerű befejezést azonban más népek költészetéből nem ismerjük. A Ny-európai balladákban többnyire leány a hős, aki feleségül akar menni a csábítóhoz (vagy kérőhöz), de amikor rádöbben, hogy halál vár rá, akárcsak előtte a többi lányra, segítségért kiált testvéreinek, vagy cselhez folyamodik, vízbe öli csábítóját, más változat szerint fejét veszi. A magyar ballada alapvetően eltér a Ny-európaitól, a fa alatti jelenettől kezdődően. Jellemző motívum, hogy pihenés közben az asszony a férfi „fejébe néz” (tetvész, kedveskedik, átvitt értelemben a gondolatait fürkészi). Ehhez hasonló kifejezésmódot a Szent László mondákban, a középkori hazai és Ny-európai falfestményeken, valamint távol-K-i epikus hagyományban és ábrázolásokban találunk. A motívum ókori ismeretét a Bibliában (Bírák könyve) való előfordulás bizonyítja. Molnár Anna művészi feldolgozásai közül közismert Bartók: A kékszakállú herceg vára c. opera (Balázs Béla szövege); valamint Kodály: Molnár Anna c. kórusműve. – Irod. Kempinnen, I.: The Ballad of Lady Isabel (Helsinki, 1954); Child, F. J.: English and Scottish Popular Ballads (Boston, 1954. 4. sz.); Nygard, N. O.: Ballad of heer Halewijn (Helsinki, 1958, FFC, 169); Vargyas Lajos: Researches into the Mediaeval History of Folk Ballad (Bp., 1967).
Kriza Ildikó

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi