mosószék
mosószék: a szabadban, → mosósulyokkal végzett mosás munkaasztala. Lapja tégla alakú, 4 becsapolt lábbal. A mosószék felépítése szerint → magasszék, amely mint munkaasztal a római korban alakult ki. Mosószékkénti alkalmazásban első ismert ábrázolása IV. Vencel cseh király Bibliájából való (1390–1400), ahol folyóba állított mosószéken mosósulyokkal dolgoznak. – Mo.-i elterjedése a → gyalogszék, ill. az → asztalszék meghonosodása utánra tehető; legkorábbi ábrázolása Comenius Orbis Pictus c. tankönyvéből (1669) ismert, ennek lőcsei kiadásában (1685) – akárcsak a korábbi nürnbergiben is – mosószéken mosósulyokkal való mosás látható. Mo. nagy részén használták, bár voltak kivételek, ahol a mosást kövön vagy megfelelően alátámasztott mosódeszkán végezték. Otthoni mosáshoz, zárt térben a mosószék nem volt alkalmas, ilyenkor a mosóteknőt dagasztólábra, teknőlábra tették, amit esetleg szintén mosószéknek mondtak. A legutóbbi években a mosószék kiszorult a használatból, s leginkább állványként szolgált tovább. – Irod. K. Csilléry Klára: A maconkai szék (Ethn., 1948); Kiss Lajos: Vásárhelyi hétköznapok (Bp., 1958); Vajkai Aurél: Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza (Bp., 1959).
K. Csilléry Klára
